SkyChat.hu

Ahogy a felhasználóink látják…

SkyChat — Mon, 19 Jan 2026 16:58:30 +0000

Miért jó csetelni?

wiking

Mivel meg lehet találni azt a maréknyi hasonlóan gondolkodó embert általa , még ha az Ország másik részén is élnek , plusz Lehet tanitani a többieket , már akik fogékonyak rá…

EcetesLecso

19/10 16:08

Egy villanás, s már itt vagyok, pár szó, s nyílnak ablakok. Nem kell papír, se tinta már, csak egy „Helló”, és kezdve bár… Billentyűk közt száll a hang, némán beszél, mégis rang. Gondolat fut képernyőn át, mint esti szél a városon át

Kattintás, és itt a lét, virtuális, de mégis szép. Nevetés, vagy komoly szók, pixelekből gondolatok gifek ,képek, emojik a hangulatunk tükrözi barátság, néha szerelem, s néha csak egy gyors üzenet. De minden sorban ott vagyunk, hisz chatesek vagyunk…🙂

Unforgiven

18/10 8:35

Ez egy fajta kikapcsolódás,ami egyben szórakoztató is egyben. Vannak nagyon jó arcok, illetve átlagban majdnem mindenki nagyon pozitív, szóval egy valamiért mindig érdemes, mert nagyon jó A társaság.

maszat

17/10 16:59

Azért jó oldal a SkyChat, mert rengeteg érdekes és színes egyéniséggel lehet ismerkedni. Amikor a kávé oldal megszűnt, a SkyChat-en talált menedéket majdnem az egész csapat. Azóta is ragaszkodunk ehhez a szuper közösséghez, ami az évek alatt kialakult. Jó néha beszélgetni,szomorkodni, poénkodni,bohóckodni..aki érti és szereti a humort,annak ez tökéletes lehetőség arra,hogy lazuljon 1 kicsit, ebben a felgyorsult rohanó világban..akkor is, azért is SkyChat.

Bogica

17/10 5:05

Azért hasznos és jó a chat, mert kikapcsolódik az ember, elbeszélget másokkal talán még barátokat is szerzel. El lehet hülyéskedni, viccelődni. Egyszóval teljesen kikapcsol: szeretek ide járni.

Olajos Brúnó

17/10 4:46

Sziasztok. Én azér szeretek csetelni, mert jók a pogramok nagyon, meg minden jó és van ez a szeretet ünnepe, szeressük egymást egy mindenkiért mindenki egymásért Gino.

Monica

17/10 4:14

Nem kis időt töltöttem már itt..sima hétköznap, születés nap,szilveszter..sok sok mosolyt vidámságot könnyeket bepipi érzést tud adni…szeretek haza járni ez az a hely ahol jól érzem magam közöttetek.

Diego

16/10 20:21

Sziasztok..hát én azért szeretem a chatet, mert abban ismertem meg a legcsodálatosabb nőt..Monicát…ennek köszönhető 🥰…amúgy szeretek beszélgetni másokkal és itt kicsit könnyebb kezdeni mint a normális életben, vagyis nekem…tetszenek a zenék, jó, humoros, sokféle embereket meg lehet ismerni. Ha jó a kedvem, ha kicsit szomorú vagyok, az emberek itt vannak és ki lehet kapcsolódni. Sokszor érdekes látni a másik szempontjából, hogy miket gondol, hogy látja a dolgokat…..

Csatak

16/10 19:52

Csetelni olyan, mint egy digitális kalandpark: hol nevetek, hol filozofálok, néha meg hősiesen megmentek egy elveszett netezőt! Kedvelem, hogy mindenféle figurával összefutok – van itt minden, mint a búcsúban: bölcs, bohóc, botcsinálta guru. Trollkodni? Az a napi vitamin! Egy kis hülyülés, egy kis reakcióvadászat – szinte sportág! Néha még értelmes dolgokról is szó esik… de csak óvatosan, nehogy túl komoly legyen. És igen, néha szuperhős módjára segítek is – billentyűzettel, nem köpenyben.

Melinda29

16/10 19:36

Örülök, hogy kikapcsolódhatok a zenével és a többiekkel beszélgetéssel.

AnCsA

16/10 19:36

Nekem azért jó, mert kikapcsol, lehet szerezni barátokat is és ha úgy van akkor később személyesen is találkozni velük. Az sem titok, hogy mi chaten ismertük meg egymást.

Honnan ered a bolondok napja, és miért éppen április elsején van?

Gömbi — Mon, 25 Mar 2024 11:07:02 +0000

Április elseje bolondok napja, a hagyomány eredete többféle magyarázatot feltételez.

Április bolondja! – szokták mondani bolondok napján, április elsején az egymással tréfálkozó emberek. De vajon honnan ered ez a hagyomány?

A móka és viccelődés tiszteletbeli napjának eredetét többféleképpen magyarázzák. Vannak, akik történelmi gyökeret tulajdonítanak neki, mások középkori népszokást vélnek a háttérben.

Innen eredhet az április elseje

Először is azt érdemes tisztázni, ki is az április bolondja. Április bolondja bárki lehet, akit egy másik ember valamilyen módon beugrat, tréfásan rászed. A vicc csattanója után azonnal szembesítik naivságával, hiszékenységével, és kacagva április bolondjának titulálják.

Ami a bolondok napja származását illeti, nem egyértelmű, ám vannak erősen valószínű feltevések, mi lehet az eredete. Nagyon egyszerű magyarázatként feltételezik, hogy a hagyomány mögött nem húzódik semmi komolyabb, mint a szeszélyes áprilisi időjárás. Amilyen kiszámíthatatlan, hogy sütni fog-e a nap, vagy fúj a szél, olyan ravasz módon húzza csőbe az egyik ember a másikat.

Vannak történelmi magyarázatok is. Az egyik ilyen szerint a Német-Római Birodalomban, az 1530-ban tartott augsburgi birodalmi gyűlés úgy határozott, hogy 1540. április elsején egységesíteni fogják a pénzverést. Azok, akik csak erre a lépésre számítottak, már el is kezdték dörzsölgetni a tenyerüket, ám az utolsó percben lefújták az egészet, és a spekulánsok ráfaragtak.

Egy másik történelmi magyarázat szerint a bolondok napja a középkori Franciaországban gyökeredzik, ahol is az új esztendő mindig április elsején kezdődött, mígnem 1564-ben azt január elsejére tették át. Az emberek azonban nehezen szokták meg az új dátumot, ami sok tévedéshez vezetett. Sokan rossz dátumon adtak újévi ajándékot, és a szokás idővel kedves, mókás meglepetéssé szelídült.

Egy további feltételezés azt mondja, hogy április elseje az úgynevezett szaturnália ünnepek folytatása, melyet az ókori Rómában tartottak december 17-étől, a téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor Szaturnusz isten tiszteletére. Április első napján Rómában egy napra helyet cseréltek a szolgák és az urak.

Végül a szabin nőkhöz is kötik az április elsejei hagyományt. Vannak, akik szerint az ő elrablásuk emléke a bolondok napja, mivel a szabinokat a Neptun-ünnepre hívták Rómába, de végül elrabolták asszonyaikat és lányaikat.

Látható tehát, hogy ezt a hagyományt sokféle módon eredeztetik. Bár a végső magyarázat homályos, egy jó kis tréfát mindenképpen érdemes kieszelni erre a napra.

Húsvéti szokások

Gömbi — Mon, 25 Mar 2024 11:06:27 +0000

A tavasz a várva várt felmelegedésen kívül több ünnepet is magával hoz, amelyek közül a legtöbben kétségtelenül a húsvétot várják. A kétnapos ünnep második napján, húsvéthétfőn a fiatalabb legények (és sok helyen még az idősebb férfiak is) locsolkodni indulnak egy kis kölnivel (vagy egy szódás palackkal) és egy locsolóverssel felszerelve, hogy megöntözzék a környék leányait és asszonyait, nehogy azok elhervadjanak.

Mi magyarok meg sem kérdőjelezzük igazán ezt a népi hagyományt, azonban kevesen tudják, hogy egyáltalán honnan származik, és hogy pontosan mik is tartoznak hozzá. Következzék tehát a húsvét története, dió helyett tojáshéjban!

Húsvéti szokások – A húsvéti locsolkodás

Ez a szokás egy régi vidéki szokásra tekint vissza. Húsvéthétfőn a fiatal mezőgazdasági munkások ez vödör hidegvizet önthettek azokra a lányokra, akik házasulandó korúvá váltak, de néhány leányzó nem úszta meg ennyivel, és a közeli patakhoz vitték, ahol megmártóztatták őket. Ma már a legtöbb helyen a vödör vizet leváltotta a kölni, habár a vidéki településeken még mostanában is hallani a szódás palackból lelocsolt lányok sikoltozását húsvéthétfőn. A locsolkodásba mára már az idősebb korú nőket is bele szokás venni, függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem, legyen szó, családtagokról, vagy ismerősökről.

Ettől függetlenül ez a nap még mindig különleges jelentőséggel bír a hajadon lányoknak és nőknek. Általában csinos ruhában várják a bejelentés nélkül érkező látogatókat, azaz a locsolókat. A versmondással egybekötött locsolkodás után a locsolók díszített hímes tojásokat, süteményeket, a felnőttek pedig általában valamilyen házi készítésű alkoholos italt kapnak. Ez után irány a következő háztartás, a többi locsolnivaló virágszállal. A vízzel történő öntözés és az ajándékba adott húsvéti tojások a kereszténység előtti időkből származó termékenységi szimbólumok, így a húsvétnál is jóval öregebbek.

A húsvéti tojások

Habár a tojások a kereszténység megjelenése előtt is a termékenység szimbólumai voltak, díszesre festésük nagyjából csak ezer évre nyúlik vissza. A piros szín Krisztus vérét jelképezi, a tojás maga pedig az örök életet. Más színeket csak nagyjából három évszázaddal ezelőtt kezdtek el használni a tojások díszítésére. A magyar húsvéti tojásokat általában népművészeti motívumok (többnyire virágok), vagy egyszerű alakzatok, rajzok díszítik. Időnként feltűnik egy-két ősi szimbólum (például a nap) is.

Húsvéti tojásfestés – Érdekességek a múltból és a jelenből

Az egyik legnépszerűbb tojásfestési módszerhez viaszt szokás felhasználni – ehhez egy madártollra vagy fogpiszkálóra van szükség, amelynek hegyes végét olvadt viaszba kell mártani, majd azzal felfesteni a motívumokat a tojásra. A tojást ez után teljesen beszínezik, végül pedig enyhén felmelegítik, éppen csak annyira, hogy a viasz leolvadjon róla, felfedve ezzel eredeti körvonalait azonok a részeken, ahol a festék nem érhette a tojás héját.3

A vésés egy másik módszer, amihez először teljesen be kell festeni a tojást. A mintát ez után egy késsel vésik bele a héjba. A vésett rész árnyalata attól függ, hogy milyen mélyen vésik meg a héjat (a mélyebb vésések fehérebbek).

Egy egyszerűbb technika hagymahéjjal összefőzni a tojásokat, ami szép sötét színt kölcsönöz azok héjának. Ez után a tojásokat szalonnabőrrel fényesre csiszolják. A tojás díszítése általában levelekkel történik – elég csak ráhelyezni egy vagy több levelet a tojásra, amik megakadályozzák, hogy az adott részen színessé váljon. Léteznek még apró, fémből készült lópatkókkal díszített tojások is, azonban ezeket csak tanult mesteremberek tudják elkészíteni.

Csokitojások sem léteztek mindig – ezek a XIX. században jelentek meg, a cukrászok pedig előszeretettel díszítgették őket. Néhány különleges alkotás még az újságokban is megjelent – az egyik ilyen tojás az akkoriban még épülőfélben lévő Lánchíd képét viselte magán.

A húsvéti nyuszi csak valamikor a XX. században terjedt el Magyarországon. A német kultúrából származik, és jelenleg úgy tudjuk, hogy először a XVII. században tettek említést róla. Más húsvéti szokásokkal ellentétben – amelyek a vidéki területeken jöttek létre – a húsvéti nyúl először a városokban jelent meg, és onnan terjedt szét a vidéki részekre is!

Húsvéti szokások – Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.3

Húsvéti szokások – Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak.

A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

A húsvéti szokások értelmezése a Biblia alapján

Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk. Ennek a lényege röviden az, hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint: egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott, hanem a kovászra. A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni, tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása.

A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst, ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem, mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés. Jézus azonban így válaszolt a kísértésre: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott. Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai hegyen „ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott.”

Sajtos rúd

Gömbi — Thu, 08 Feb 2024 15:47:47 +0000

sajtos rúd

Hozzávalók:

A tésztához:

50 dkg finomliszt
25 dkg vaj/margarin
1 egész tojás
1 cs. élesztő (5 dkg)
2 tk só
2 dl tejföl

A tetejére:

5 dkg olvasztott vaj/margarin
1 tojássárgája + pici tej
20-25 dkg reszelt sajt (pl. trapista, edami)

Elkészítés:

1. A lisztet elmorzsoljuk az élesztővel, majd a tészta többi hozzávalóját is
beledolgozzuk.

2. Legalább fél órára meleg helyre tesszük, hogy megkeljen.

3. Kb. 1 cm vastagságúra kinyújtjuk, megkenjük az olvasztott vajjal és megszórjuk
a sajt felével.

4. A tészta 1/3-át behajtjuk a 2/3 részéig, majd a maradék 1/3-ot ráhajtjuk a
tetejére. Az egészet félbehajtjuk.

5. Kb. 2 cm vastagra nyújtjuk, megkenjük pici tejjel elkevert tojássárgájával és
megszórjuk a maradék reszelt sajttal.

6. Derelyeszaggatóval csíkokra vágjuk és sütőpapírral bélelt tepsire téve, 190°C-ra
előmelegített sütőben megsütjük.

Jóság szelet

Gömbi — Wed, 24 Jan 2024 14:26:59 +0000

Jóság szelet ( Monica )

hozzávalók:

1 csomag levelestészta

A meggyes krémhez:

1 üveg meggybefőtt

8 evőkanál búzadara

3 evőkanál cukor

A vaníliás krémhez:

2 csomag vaníliás pudingpor

3 evőkanál cukor

8dl tej

25 dkg margarin

Valamint:

5 dl tejszín

porcukor

Elkészítés:

A leveles tésztából 2 lapot nyújtunk, és rózsaszínüre megsütjük (25 x 35 cm tepsi hátán, 120°C fokon). A második lapot kockákra megvágva sütjük meg, hogy sütés után könnyen szeletelhető legyen.

A meggyes krémhez a meggybefőtt levében a 8 evőkanál búzadarát 3 evőkanál cukoral megfőzzük. A meggyet apróra vágjuk, és a megfőzött krémbe keverjük. Ez a krém (még langyosan) kerül az alsó lapra.

A vaníliás krémhez 2 csomag vaníliás pudingport 3 evőknál cukoral 8 dl tejjel megfőzzük, majd ha kihűlt,hozzáadunk 25 dkg margarint, s tovább verjük habosra. Ez a krém kerül a meggyes krémre.

0,5 liter habtejszínt felverünk jó keményre, majd óvatosan rásimítjuk a vaníliás krémre, végül befedjük a második tésztalappal. A tetejét porcukoral meghintjük.

A karácsony története

Gömbi — Fri, 22 Dec 2023 17:52:23 +0000

A karácsony a nyugati világ és a kereszténység legjelentősebb ünnepe. De vajon hogyan alakult, és mióta van ez így?

A korai keresztények körében Jézus születésnapja és az események liturgikus megünneplése elvált egymástól. Az első két században még arról is vita volt, hogy ünnepelje-e egyáltalán az egyház a születésnapokat, melyek a pogány hagyományhoz kötődtek, míg a kereszténység inkább a mártírok halálának napját tartotta számon.

Napfordulóünnepből születésnap

Nem tudjuk pontosan, hogy mikor vált december 25-e Jézus születésének hivatalos dátumává, de első említése Sextus Julius Africanus keresztény történésznek köszönhető, i. sz. 221-ben. A legelterjedtebb nézet szerint azért pont a napforduló környékére került, mert ekkor már létezett egy népszerű római ünnep, a dies solis invicti nati („a legyőzhetetlen Nap újjászületése”), melyen a tél múlását és a tavasz közeledtét ünnepelték. Ez volt a Saturnalia ünnepségek ideje, és az indoeurópai Mithrász fényisten születésnapja is, akinek kultusza népszerű volt a római katonák körében. Az egyház hivatalosan 336-ban, Konstantin császár uralkodása alatt kezdte december 25-én ünnepelni Jézus születését, és sokan úgy vélik, hogy ezt a létező pogány szertartások gyengítésének céljából tette.

Miután december 25-e Jézus születéseként bevonult a köztudatba, a keresztény írók is egyre inkább elkezdtek párhuzamot vonni a Nap újjászületése és a Fiú születése között, mindez azonban azért különös, mert azelőtt az egyház inkább elhatárolódni igyekezett a pogány hittől és gyakorlatoktól, semmint eggyé olvasztani a két rendszert. A birodalom keleti felén azonban nem fogadták el egykönnyen december 25-ét, itt még legalább fél évszázadig január 6-a számított jeles napnak. A karácsonyt csak a 9. századtól kezdték szélesebb körben, meghatározott liturgiával ünnepelni, de jelentősége még ekkor sem ért fel a másik nagy keresztény ünnepéhez, a húsvétéhoz.

A fény fogantatása

Egy másik nézet szerint december 25-e egy kikövetkeztetett dátum: a tavaszi nap-éj egyenlőséget tekintették a teremtés első napjának, az ettől számított negyedik napot, március 25-ét pedig a fény teremtésének, és így jelképesen Jézus fogantatásának is. Ehhez 9 hónapot adva kapták a születésnapot. Annak magyarázatát, hogy miért 24-én este kezdődik az ünnep, szintén a teremtéstörténetben kell keresnünk, mely szerint előbb volt este, aztán reggel, és ez volt az első nap. Ezt a szemléletet képviseli a zsidó hagyomány és a keresztény liturgia is, melyek szerint a nap a naplementével kezdődik. Eredetileg a nagy keresztény ünnepek, mint a húsvét és a pünkösd is egy egész héten át tartottak, ezeknek a hosszú ünnepeknek a sorába csatlakozott a karácsony is, igaz, időközben jelentősen lerövidült.

Karácsonyi szokások

A legelterjedtebb karácsonyi szokások nem a kereszténységhez köthetők, és meglehetősen újnak számítanak. A szoba faágakkal történő díszítéséről először a reneszánsz humanista, Sebastian Brant számol be 1494-es, Bolondok hajója című könyvében. Az első karácsonyfát, melyről tudunk, 1605-ben Strasbourgban állították fel, és almákkal díszítették, egy 1611-es beszámoló szerint pedig a gyertya is a dekorációk közé került.

Az ajándékozás

Az ajándékozás szokása a 18. század vége felé terjedt el, teológiai szempontból arra emlékeztet, hogy Jézus Isten ajándéka az emberiségnek, az ajándékozás gondolatát ugyanakkor már a napkeleti bölcsek története is megalapozta. A 15. században az ajándékozás ugyanakkor még világi gesztusnak számított, mely családtagok és barátok közt szokás. A 17–18. században általában 25-én reggel adták át az ajándékokat, amikor a család hazatért a reggeli miséről, aztán az ajándékozás áttolódott 24-én estére, és a mise is e nap délutánjára került.

Más szemmel

Freedom — Tue, 28 Nov 2023 19:34:55 +0000

Valakinek, Te leszel majd a minden…
Valakinek kevés leszel, bármit teszel…
Lesz, aki megcsodálja a fényed…
Lesz, aki elárul majd Téged…
Lesz, aki Veled festi be szivárványa szép színét…
Lesz, akinek a Te aranyozod be érzelmei tengerét…
Lesz, aki megbecsül majd Téged…
Lesz, aki bármit megtesz majd Érted…
Lesz kivel megosztanod lelked szavát,
Ki elismeri és felismeri Benned a csodát.
Lesz, kinek a könnyeid nem lesznek majd terhek,
mert őszintén szeretni fog Téged.
Van, akivel egy úton járunk,
és általuk jobb emberré válunk.
Lesz, ki elhagy, lesz, kit elhagyunk…
Mert nem mindig lesz egy utunk…
De egyetlenegy dolog számít minden egyes napon…
…hogy őszinte szeretettel szeressünk, ahogy tudunk!
Mert egyetlen kis dolog elég ahhoz, hogy hálásak legyünk azért, hogy egymásnak itt vagyunk.

Sonkás-pórés sajt torta Monica-tól

Gömbi — Sat, 11 Nov 2023 08:28:07 +0000

Sonkás-pórés sajt torta Monica-tól

Hozzávalók:

1 csomag mirelit leveles tészta
2 db nagy póréhagyma
12 dkg bacon
6 db paradicsom
1/2 csokor petrezselyemzöld
6 db tojás
250 g tejszín
1dkg reszelt + 20dkg szeletelt ementáli
reszelt szerecsendió
25 dkg sütni való, puha kolbász
30 dkg szeletelt főtt sonka
1db tojássárgája
só, fehér bors
margarin és zsemlemorzsa

Ulhes/ľtóse.• A tésztát engedjük fel.
A felkarikázott pórét lobogva forró, sós vízben 2-3 percig főzzük elő, aztán szűrjük le és hűtsük ki. A bacont süssük ropogósra, és szedjük konyhai papírtörlőre. A paradicsomot kockázzuk, a petrezselyemzöldet aprítsuk fel. A tejszínből 1 evőkanálnyit tegyünk félre, a többit keverjük össze a tojásokal és a reszelt sajttal. Ízesítsük sóval, borssal, valamint szerecsendióval.

A tésztát nyújtsuk 50cm átmérőjű, kerek lappá. Fektessük margarinal kikent és morzsával meghintett, 26 cm-es formába, a széleit hajtsuk ki. Azalját villával szurkáljuk meg. Egyenletesen simítsuk rá a héjából kinyomott kolbászt. A pórét, a sajtszeleteket, a sonkát, a bacont, a paradicsomot is rétegezzük a formába, mindegyik rétegre ráöntve egy kevés tojásos tejszínt is. Végül hajtsuk rá a tészta széleit.

Előmelegített sütőben, 175 fokon süssük 1 órán át. A félretett tejszínt keverjük el a tojássárgájával, kenjük meg vele a tortát, 175 fokon süssük újabb 30 percig. Vegyük ki, és 15-20 percig pihentessük a formában.

Töltött párnák Farosbige módra

Gömbi — Sat, 04 Nov 2023 16:27:05 +0000

Töltött párnák Farosbige módra

Hozzávalók:

előhűtött leveles tészta ( ne legyen fagyasztott )
1 tojás

töltelék szinte bármi lehet, sós/édes

májas töltelékhez a hozzávalók:

kb 25dkg máj
1 fej vöröshagyma
só,bors,pirospaprika, majoranna

májas töltelék:

a hagymát meg dinszteljük és fűszerezük majd mehet bele a máj és felöntjük kb 1dl vízel.

ha a máj megpuhult villával összetörjük.
a levelestésztát kiterítjük tetszőlegesméretű téglalapokra vágjuk ( késöbb vissza hajtjuk a töltelékre) vágjuk majd 1-1,5 kanál tölteléket teszünk rá majd visszahajtjuk és villával összenyomkodjuk a széleit. a tetejét felvert tojásal megkenjük.
sütőpapíral kibélelt tepsire pakoljuk és mehet be a sütőbe 190 fokon, 20 percre.

A borotva

Pegazus — Thu, 02 Nov 2023 17:32:34 +0000

Az elmúlt 40 évben sokat gondoltam erre a történetre ami lehet kicsit megosztó lesz . De mégis oly igaznak tűnik .
Emlékeikben az 1983 – as nyár elég forró volt de persze a mostaniakhoz nem hasonlítható. Véget ért az iskola és alig vártuk ,hogy ledobjuk otthon az iskola köpenyt a sarokba . Rohantunk focizni vagy bicajozni ,, persze nekem a Verne könyvek is kikapcsolódást szereztek . Átéltem megannyi kalandot a hőseimmel, Nemo kapitany es Hattears es jobb volt mint egy utazás.
Szüleim levittek engem es az öcsémet mamákéhoz ,,az ottani nyaralás mindig nagy kaland volt ..Somogyország belseje egy régi kúria ami elszegényedett nagyszüleimnek az otthona volt ..mai eszemmel se értem , hogy nem államosították a többi földjükkel együtt.
Egy kis séta volt a régi malom egy patakkal es a Balaton is elérhető közelségbe volt .A levegőt is harapni lehetett , valahogy megvolt az illata minden évszaknak bar lehet szentimentális vagyok már jómagam is. Az öcsém nagyon eleven gyerek volt persze mindig ram volt bízva aminek nagyon örültem , de anyukám testvérének a lánya is ott nyaralt velünk .Ők 8 evesek voltak én 12 múltam es már nagyon bölcsnek ereztem magam ,,próbáltam terelni öket egy karikas ostor segítségével amiért persze a papám nagyon leteremtett.
Volt egy kis cselédház aminek bedőlt már a teteje a ház mögött nem messze ..oda nem mehettünk játszani mert a mamám azt mondta ott lakik a batyus embör . De egyik nap estefelé vendégek jöttek hozzánk es gondoltam itt az idő most vagy soha meglesem a batyus embört .De alig értem el félútnyira amikor észrevettem ,hogy követnek tesomek ,,próbáltam visszazavarni öket de hiába .annak örültem csak ,hogy hoztak zseblámpát ..igen kedves öcsém bármit meglovasított ami tetszett neki ez a szokása megmaradt még sokáig 😊
Valami hideg fuvallat ért amikor mar közel voltunk a leomlott házhoz ,,megborzongtam de magamnak se mertem bevallani hogy megijedtem .észrevettünk egy pislákoló fényt az egyik kitört ablakban és lassan közelebb lopakodtunk .Tesóm odasúgta kést is hozhattunk volna ..unokahúgom a kezem szorította. Belestünk az ablakon ..egy férfit láttunk fehér atléta trikóba es fekete szövet nadrágba az arca barázdált volt és borostás . Talán 40 körül lehetett de nekünk nagyon öregnek hatott. Egy fanyelű borotva volt nála es kis tükör elötte a kopott asztalon .Csak azt ereztem hogy unokahúgom erösén szorítja a kezem es érzem a körmeit is, tesóm a hátamat fogta es fél szemmel mert csak odanézni.
A férfi lassan borotválkozott es úgy tűnt észrevett minket mert ránk is mosolygott és belekezdett egy katona dalba ,,Fenyvesek ,Fenyvesek merre lakoztok .. moccanni se mertünk ,,de csak egy pillanat volt amikor a torkához tette a borotvát es belevágott a nyakába a vér spriccelt mindenhova ,,annyira megijedtem hogy lemeveredtek a lábaim ,,unokahúgom sikoltása miatt tértem magamhoz. Odapillantottam de már senkit nem láttam a szobába csak egy hörgő hangot hallottam .Szaladtunk ahogy tudtunk hazáig ..Mamáék is nagyon megijedtek mert holtsápadtak voltunk es egymás szavába vágva ,,mondtuk hívjon mentöt vagy segítséget . Papám csak bólogatott es azt mondta: Nem hívunk senkit sem ..megmondtam nektek oda ne menjetek . A Ferkót láttátok aki már megĥót. Mamám nagyon leteremtette . De azt mondták ,hogy néha csak a képzelet játssza el a történetet ,biztos csak azt hittük van ott valaki. Az a fura ennyi év távlatából nekem..hogy ezzel megnyugtatott minket .De sokszor beszeltünk még erről mi gyerekek de csak kinevettek minket a felnőttek .Azon a nyáron messzire elkerültük a régi házat és megannyi titkát. Elkezdtem érdeklődni a szellemvilág és az egyéb dolgok iránt .olvastam Moodyt meg sok egyéb szerzőt is. Persze közben én is felnőttem ,,jöttek a szerelmek az új iskola ..majd a katonaság az életembe.
Aztán 22 éves koromban ,,éppen hogy letöltöttem a sorkatonai szolgálatomat és a nyaralást terveztem a barátaimmal , Barcelona és környéke egy meccs a Nou campba , látni romariot ,,es a többi sztárt. A foci volt az életem de ez a korszak is csodálatos volt .
Késő este értem haza ,,anyukám sirt a nappaliba es mondta, hogy a papám elhunyt de irt egy levelet nekünk amit a pap fog odaadni a temetés után .Nagyon fájdalmas este volt ez ,,
Amikor leértünk a nagyszüleim házához ,,megragadott az emlékek kavalkádja ,,már sok rokon volt ott ..unokahúgom is aki sírva borult a nyakamba .Időközben gyönyörű lány lett belőle .Szomorúsággal vegyes örömet éreztem ,
A szertartás es a temetés végén odajött hozzám a falu plébánosa, akit nagyon szerettem es gyakori vendég volt papamnál a háborút is együtt járták meg.
Azt mondta : Figyelj rám fiam ! Szeretnék odaadni neked egy levelet amit nagyapád bízott rám , mivel már felnőtt vagy tudnod kell a világ nem olyan mint amit a két szemünkkel látunk . Van gondviselés es egy magasabb akarat is mint a miénk .Aztán megölelt es elbúcsúztunk, nem mertem kinyitni a levelet csak a halotti tor után jött meg a bátorságom. Kimentem a ház mögé es elolvastam . Sok szép szó volt benne irányomban és nagyon szeretett es büszke volt rám , az utolsó bejegyzésben megtöröltem a könnyes szemem es az állt .. Akit láttatok ott a régi cselédházba az a katona társam volt ..együtt szolgáltunk a háborúban a családjával élt a kis házba ..es uradalmi szolga volt . Amikor visszaértünk a frontról már nem élt a felesége es a gyermeke sem ..elvitte öket a tífusz . Ott ölte meg magát egy borotvával másnapra , sokáig hallottuk a panaszos sírását és öt is . De mikor veletek megtörtént ez a dolog ..Gyuri bátyád felszentelte a helyet és azóta nem történt semmi. Neharudj rám de ott nem mondhattuk el nektek a történetét.
Valami jeges borzongást éreztem ,,es egyből rá is gyújtottam . Összeszedtem a bátorságom es elsétáltam a már szinte teljesen összedőlt kis házhoz . Szinte éreztem, hogy nem árthat nekem semmi de a gyomrom görcsbe szorult amikor bebújtam az ajtón .
Régi újságok voltak mindenfele és pár összetört régi bútor ,,lenéztem és félresöpörtem az újságokat ..egy fadarabot láttam meg ,, felvettem es letöröltem egy régi borotva volt ,,szétnyitottam és a rozsdás penge még mindig éles volt. Borzongtam és a félelem belehasított a szívembe ,kibotorkáltam onnan és néztem a lemenő napot
Szóval megtörtént és nem csak egy délibáb volt az egész. Gondolkodtam azon, hogy megtartom a borotvát de valami azt súgta ,hogy nem tehetem meg .
Másnap bementem a plébániára es elmeséltem mit találtam , megkerestük Bánó Ferenc sírját a temetőbe . Egy nagyon régi sir volt ,, egy kereszttel , és friss virággal . Oda temettem el a borotvát ,,Gyuri bácsi megáldotta a sírt és hazamentem.
De néha esténként eszembe jut ez a történet és azon gondolkodom ,hogy az életről is vajmi keveset tudunk de a halálról meg semmit sem .De mindennek eljön egyszer az ideje.